A védjegyoltalom feltételei

A védjegy fogalma

Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés - különösen szavak, szóösszetételek, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; betűk, számok; ábrák, képek; sík- vagy térbeli alakzatok, az áru vagy a csomagolás formái; színek, színösszetételek, fényjelek, hologramok és hangok -, amennyiben alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitől vagy szolgáltatásaitól.

Az előzetes használat már nem előfeltétele a védjegybejelentések benyújtásának betűk, illetve számok tekintetében.

A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha:

1. nem rendelkezik megkülönböztető képességgel a megjelöléssel ellátott áruk vagy szolgáltatások tekintetében;

2. technikailag az áruk valamely jellemzőjét írja le;

3. megtévesztésre alkalmas;

4. használata közrendbe, törvénybe vagy közerkölcsbe ütközik;

5. rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra;

6. kizárólag valamely állam, hatóság, illetve nemzetközi vagy kormányközi szervezet nevéből, annak rövidítéséből; zászlajából; címeréből vagy jelképéből áll, illetve ezek imitációja; kivéve, ha az illetékes hatóság engedélyezte a fentieknek a védjegy elemeiként törénő használatát.

A fentiek a lajstromozást feltétlenül (abszolút) kizáró okok, amelyeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mind hivatalból, mind pedig harmadik személyek észrevételei alapján vizsgál.

A megjelölés ezen kívül nem részesülhet védjegyoltalomban olyan viszonylagos (relatív) kizáró okok miatt sem, amelyekre valamely védjegy tulajdonosa vagy a korábbi, sérült jogok jogosultja felszólalásában hivatkozik, így különösen, ha a megjelölés:

a) sérti harmadik személyek személyhez fűződő jogait;

b) más szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközik, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is;

c) a megjelölést más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használja a magyar piacon;

d) megegyezik vagy megtévesztően hasonló más Magyarországon jól ismert védjegyéhez, abban az esetben is, ha a védjegyet Magyarországon nem lajstrmozták;

e) képviselő vagy ügynök által került lajstromozásra a jogosult belegyezése nélkül.

Azonos, illetve hasonló áruk esetén, a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, amennyiben:

1. más védjegyeként részesült oltalomban, és az oltalom a megújítás hiánya miatt szűnt meg, amennyiben az oltalmi idő lejártától számított kevesebb, mint 2 év telt el;

2. azonos, illetve összetéveszthetőségig hasonló más korábbi elsőbbségű védjegyéhez;

3. megegyezik egy korábbi védjeggyel.

Együttes védjegy lajstromozása iránt társadalmi szervezetek (egyesülés, köztestület) nyújthatnak be kérelmet, amely védjegy tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, amennyiben a tagok árui vagy szolgáltatásai közös jellemzőkkel rendelkeznek, pl. minőség, származás stb. tekintetében. A védjegyet kizárólag a társadalmi szervezet tagjai használhatják, annak ellenőrzése mellett.

A tanúsító védjegy bizonyos minőségű, illetve tulajdonságú áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgál, azok adott tulajdonságának tanúsításával. A védjegyjogosult nem állíthatja elő, hozhatja forgalomba, illetve importálhatja az árujegyzékben szereplő árukat, és a védjegyet saját maga nem használhatja. A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz a használatának feltételeit és a használat ellenőrzésének menetét leíró szabályzat is társul.

Bejelentő: bármely természetes és jogi személy benyújthat lajstromozás iránti kérelmet. Közös védjegyoltalom igénylése is lehetséges.

A védjegybejelentések formai követelményei:

• a bejelentő neve és címe

• az áruk vagy szolgáltatások meghatározása (Nemzetközi Osztályozás)

• ügyvédi meghatalmazás (hitelesítés nélkül, utólagos benyújtása megengedett)

• a megjelölés képe (ábrás, illetve összetett védjegyek esetén)

• elsőbbség igénylése esetén az elsőbbséget igazoló dokumentumot a bejelentést követő 3 hónapon belül be kell csatolni, határidőhosszabbításra nincs lehetőség.

A védjegy lajstromozása

A védjegybejelentés elsőbbsége elismerést nyer, amint az a formális követelményeknek megfelel. Kizárólag az elutasítás abszolút okait vizsgálja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból. Ezt követően a védjegybejelentések meghirdetésre kerülnek a Hivatal hivatalos lapjában. A meghirdetést követően 3 hónap áll rendelkezésre a felszólalások benyújtására, illetve a korábbi jogok és a támadott megjelölés ütközésének bizonyítására. A relatív kizáró okokra felszólalás útján, vagy a lajstromozást követően a törlési eljárás során lehet hivatkozni. Mindenki felhívhatja a Hivatal figyelmét abszolút kizáró okokra észrevétel benyújtásával, amelyben indokolnia kell, hogy a tárgyi megjelölés miért nem lajstromozható. Észrevételt a lajsromozási eljárás során bármikor be lehet nyújtani. Az észrevétel benyújtója a hivatalos eljárásban nem válik féllé, de a Hivatal őt is tájékoztatja döntéséről.

A nemzetközi védjegyek vizsgálata a nemzeti védjegyekéhez hasonlóan folyik, a védjegyoltalom feltételei megegyeznek.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntése annak kézbesítésétől válik érvényessé. A kézbesítéstől számított 30 napon belül a döntés ellen megváltoztatási kérelmet lehet benyújtani a Fővárosi Bírósághoz. A Fővárosi Bíróság döntése ellen a Fővárosi Ítélőtáblához lehet fellebbezni.

A Bíróság (Fővárosi Bíróság, Fővárosi Ítélőtábla) helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a Hivatal döntését.

Hozzájárulás

Megegyező vagy az összetéveszthetőségig hasonló megjelölések esetén a korábbi védjegy jogosultjának hozzájárulása automatikusan elhárítja a lajstromozási akadályt, a hatóság diszkrecionális jogkörén kívül.